A mai világban az idő érzékelése megváltozott, az időt teljesítményorientáltan és kényszeresen éljük meg. Ennek egyik oka, hogy a világ felgyorsult: rengeteg információ, nagyon sok esemény és programlehetőség vesz körül minket. Az ember tudat alatt fel akar zárkózni a rengeteg lehetőséghez, ez viszont fáradtsághoz és frusztrációhoz vezet.

Ugyanabba az időbe tehát, amivel korábban rendelkeztek az emberek, mi sokkal többet szeretnénk beletenni.

Rengeteg információ: nagyon sok időt töltünk a hírportálokon, csatornákon, közösségi média felületeken, és sokszor elveszünk a színes hirdetések, véleménycikkek, érdekesnek tűnő videók tengerében.

Munka és feladatok kényszere: ma azt látjuk, ha elvégeztünk egy munkamennyiséget, akkor elvégezhetnénk még többet. Rövid idő alatt nagy teljesítményeket akarunk nyújtani, és nem szánunk elég időt feladatainkra, ugrunk is a következőre. Nincs türelmünk rendesen végigcsinálni valamit, megvárni, amíg beérik valami. Végtelen számú munka vár ránk, végtelen számú feladattal. A teljesítményorientált világban (ahol az előrehaladás, a teljesítmény, a siker az érték) meg akarunk felelni, és nehezen tudunk feladatokat leadni. Elfelejtettük, hogy az idő van értünk, nem mi vagyunk az időért.

Programok és kiteljesedés: a legtöbb embernek nagyon sok a programlehetősége, és szeretne minden lehetőséget kiaknázni. Életünk több területén lett igényünk a kiteljesedésre, és alapvetően mindenből többet szeretnénk.

Milyen a jó időgazdálkodás?

1. Tudatosság: meg kell tanulni tudatosan lassítani. A kevesebb több. Hajszolni a feladatokat, a pénzt, az élményeket – nem ez tesz boldoggá. Az önismeretünk segít annak megállapításában, hogy elvonják- e a figyelmünket olyan dolgok, amelyeknek semmi értelme nincs.

  • Mi a fontos, az igazán lényeges, a hasznos, az értelmes tevékenység?
  • Mi az időrabló tevékenység? Milyen dolgok vonják el a figyelmemet, amelyeknek valójában semmi érteleme, semmi értéke nincs?
  • Ha rengeteg teendőm van: hol tudok segítséget kérni, illetve miből kellene leadnom?
  • Prioritás: az értelmes- életcélokat tükröző feladatok, emellett szeretetkapcsolataink ápolása prioritásban megelőznek másokat.
  • Vigyázzunk az öncélú tevékenységekkel! Szükségünk van a hobbikra, szükségünk van az énidőre, de ne túlozzuk el, ne váljunk önzővé!

2. A jelenben maradok. A jó időgazdálkodás a jelenben tart és fókuszálttá tesz minket. A feladatunkra koncentrálunk, a munkánkra koncentrálunk, ez pedig lehetővé teszi, hogy időben végezzünk, és jó eredményeket érjünk el. Az időbeosztásra azért is szükségünk van tehát, mert segítségével koncentráltak leszünk. Megelőzzük a szétcsúszást, hogy álmodozzunk, hogy más dolgokkal foglalkozzunk, miközben lennének fontosabb feladataink.

Az időt úgy kell felfogni, mint egy energiamennyiséget. Ebből nincs végtelen. Az időt eltékozolhatom vagy felhasználhatom jól. Bármennyi információ, program, késztető hatás is van, nem tudunk mindent végigcsinálni. Az egész élet nem elég, hogy mindent végigcsináljunk, ami elénk jön.

Pálosi Adrienn, pszichológus (adrienn.palosi@gmail.com)